▓▓ Exkluzív akasztók ▓▓

[☾♔TALAYEH_A♔☽]

Ismeretlen nyelvek
Világszerte több ezer különböző nyelv létezik. Nyelvkutatók 6000-7000 teszik a számukat. A pontos szám azonban máig nem ismert. Ez azért van, mert máig léteznek fel nem fedezett nyelvek. Ezeket főleg elhagyatott területeken beszélik. Egy ilyen terület például az Amazonas területe. Ott még számos elszigetelten élő népcsoport található. Nekik nincs kapcsolatuk más kultúrákkal. Természetesen mégis rendelkeznek saját nyelvvel. A föld egyéb területein is léteznek ismeretlen nyelvek. Az, hogy hány nyelv létezik Közép-Afrika területén, még nem tudjuk. És új Guinea sincs még teljesen feltérképezve az ott beszélt nyelvek szempontjából. Amikor felfedezünk egy új nyelvet, az mindig szenzáció számba megy. Körülbelül két évvel ezelőtt tudósok felfedezték koro-t. A koro-t Észak-India kisebb faluiban beszélik. Mindössze körülbelül 1000 ember beszéli ezt a nyelvet. Kizárólag beszéd formájában létezik. Írásos formában nem létezik a koro nyelv. A kutatók törik a fejüket, hogy hogyan tudott ennyi ideig fennmaradni. A koro a tibeto-burmai nyelvek családjához tartozik. Egész Ázsia területén körülbelül 300 ilyen nyelv létezik. A koro viszont nincs szoros rokonságban egyik ilyen nyelvvel sem. Ez azt jelenti, hogy egy teljesen külön történettel kell rendelkeznie. Sajnos a kisebb nyelvek nagyon gyorsan kihalnak. Van amikor egy nyelv mindössze egy generáció elteltével eltűnik. Ennek megfelelően a tudósoknak sokszor csak nagyon kevés idejük marad a kutatásaikra. A koro nyelv számára azonban van remény. Hangos könyv formájában kívánják dokumentálni.

 

[☾♔TALAYEH_A♔☽]

Kisebbségi nyelvek Európában
Európában számos különböző nyelvet beszélnek. A legtöbb ezek közül indoeurópai nyelvek. A nagy nemzeti nyelveken kívül létezik számos kisebb nyelv. Ezek a kisebbségi nyelvek. A kisebbségi nyelvek különböznek a hivatalos nyelvektől. Azonban nem dialektusok. A kisebbségi nyelvek nem is a bevándorlók által használt nyelvek. A kisebbségi nyelvek mindig etnikai vonatkozásúak. Ez azt jelenti, hogy bizonyos népcsoportok nyelvei. Európában majdnem minden országban léteznek kisebbségi nyelvek. Ez körülbelül 40 nyelvet jelent az Európai Unió országaiban. Némely kisebbségi nyelvet csak egy országban beszélnek. Ide tartozik például a szorb nyelv Németországban. A cigány nyelvet viszont számos Európai országban beszélik. A kisebbségi nyelvek különleges státusszal rendelkeznek. Azért mert őket csak egy viszonylag kis csoport beszéli. Ezek a csoportok nem engedhetik meg maguknak, hogy saját iskolákat építsenek. Saját irodalom kiadása is nagyon nehéz számukra. Emiatt sok kisebbségi nyelvet a kihalás fenyegeti. Az Európai Unió védeni kívánja a kisebbségi nyelveket. Ugyanis minden nyelv fontos része egy kultúrának. Némely nemzet csak kisebbségként létezik, nincs saját államuk. Különböző programok és kezdeményezések támogatni kívánják a nyelveiket. Így akarják a kisebb etnikai csoportok kultúráját megőrizni. Ennek ellenére hamarosan el fog tűnni néhány kisebbségi nyelv. Ide tartozik a liv, amelyet Lettország egy tartományában beszélik. Mindössze körülbelül 20 liv anyanyelvű ember él. Ezzel a liv a legkisebb nyelv Európában…

 

[☾♔TALAYEH_A♔☽]

A nők nyelvérzéke jobb mint a férfiaké!
A nők ugyanolyan intelligensek mint a férfiak. Átlagosan mindkét félnek azonos az intelligencia hányadosa. Mégis léteznek nemek közötti különbségek. A férfiaknak például jobb a térlátásuk. Legtöbbször matematikai feladatokat is gyorsabban oldanak meg. A nőknek viszont jobb a memóriájuk. És jobban képesek nyelvek elsajátítására is. A nők kevesebb hibát követnek el a helyesírásban és a nyelvtanban. Továbbá tágabb szókincscsel rendelkeznek és folyamatosabban is olvasnak. Nyelvi tesztek során ezért általában jobb eredményeket érnek el. A nők nyelvi főlényének oka az agyukban található. A féri és a női agy máshogy van rendszerezve. A nyelvekért a bal agyfélteke felelős. Ez a terület irányítja a nyelvi folyamatokat. Ennek ellenére a nők a nyelv feldolgozásánál mindkét agyféltekét használják. Továbbá náluk a két agyfél jobban képes az egymás közti információcserére. A női agy a nyelv feldolgozása során aktívabb. Ezért a nők a nyelveket hatékonyabban tudják feldolgozni. Azt, hogy miért tér el egymástól a két nem agya, még nem tudjuk. Néhány tudós szerint a biológiában kell keresni az okot. A női és a férfi gének befolyásolják az agy kialakulását. A hormonok által is olyanok a férfiak amilyenek és ez a nőkre is vonatkozik. Mások szerint a fejlődésünkre a nevelés is hatással van. Ugyanis a leány csecsemőkkel többet beszélnek és többet olvasnak fel nekik. A kis srácok azonban több technikai játékot kapnak. Lehetséges tehát, hogy a környezetünk alakítja az agyunkat. Ez ellen szól azonban, hogy bizonyos különbségek világszerte jelen vannak. És minden kultúrában máshogy nevelik fel a gyerekeket…

 

[☾♔TALAYEH_A♔☽]

A nyelv cseréje = a személyiség cseréjével is
A nyelvünk szorosan hozzánk tartozik. Fontos része a személyiségünknek. Sok ember azonban több nyelven beszél. Ezt azt jelenti, hogy ők több személyiséggel rendelkeznek? A kutatók úgy gondolják: Igen! Ha nyelvet váltunk, megváltozik személyiségünk is. Ezt azt jelenti, hogy másképp viselkedünk. Erre a következtetésre amerikai kutatók jutottak. Megvizsgálták kétnyelvű nők viselkedését. Ezek a nők angollal és spanyollal nőttek fel. Mindék nyelvet és kultúrát ugyanolyan jól ismerték. Mégis függött a viselkedésük a nyelvtől amit használtak. Amikor spanyolul beszéltek, a nők magabiztosabbak voltak. Továbbá jól érezték magukat, ha a környezetük is spanyolul beszélt. Amikor a nők angolul beszéltek, megváltozott a viselkedésük. Kevésbé voltak magabiztosak és sokszor bizonytalanok. A kutatók szintén megfigyelték, hogy a nők ilyenkor magányosabbnak tűntek. A nyelv amelyet használunk, befolyásolja tehát a viselkedésünket. Hogy miért van ez így, arra még nem sikerült a tudósoknak rájönniük. Lehetséges hogy kulturális normák szerint viselkedünk. Annak a nyelvnek a kultúrájára gondolunk, amelyet használunk. Ez teljesen automatikusan történik. Ezért megpróbálunk a kultúrához igazodni. Úgy viselkedünk, ahogyan az abban a kultúrában szokásos. A kísérletek során a kínaiul beszélők nagyon visszafogottak voltak. Amikor pedig angolul beszéltek, sokkal nyitottabban viselkedtek. Lehet hogy viselkedésünket a jobb beilleszkedés érdekében változtatjuk meg. Olyanok akarunk lenni mint azok, akikkel gondolatunkban beszélünk…

 

[☾♔TALAYEH_A♔☽]

Ki ért meg kit?
Körülbelül 7 milliárd ember él a földön. Mindegyiküknek van egy nyelve. Sajnos ez nem mindig ugyanaz. Annak érdekében tehát, hogy más nemzetekkel beszéljünk, nyelveket kell tanulnunk. Ez sokszor nagyon nehézkes. Vannak azonban nyelvek, amelyen nagyon hasonlítanak egymásra. Használóik megértik egymást anélkül hogy tanulták volna a másik nyelvet. Ezt a jelenséget mutual intelligibility-nek nevezik. Itt két féle változatot különböztetünk meg. Az első a szóbeli egymás közti megértés. Ilyenkor szavakban érti meg egymást a két nyelv használója. A másik nyelv írott változatát azonban nem értik meg. Ez amiatt van, mert a nyelveknek más-más az írásuk. Egy példa erre a Hindi és az Urdu nyelv. A másik lehetőség, az írás megértése egymás között. Ilyen esetben a nyelv írásos formáját értik meg egymás között. Azonban amikor beszélgetésre kerül sor, nehezen értik meg egymást a két nyelv képviselői. Ennek oka a nagyon eltérő kiejtés. Erre jó példa a Német és a Holland. A legtöbb szoros rokonságban lévő nyelv mindkét változatot tartalmazza. Ez annyit jelent, hogy mind írásban mind szóban mutually intelligible a két nyelv. Jó példa erre az orosz és az ukrán valamint a táj és a lao. Létezik azonban a mutual intelligibility-nek egy aszimmetrikus változata is. Ez abban az esetben áll fenn, amikor az egyes nyelv képviselői egymástól eltérő mértékben értik meg egymást. A portugálok jobban megértik a spanyolokat mint a spanyolok a portugálokat. Az osztrákok is jobban megértik a németeket mint fordítva. Ezeknél a példáknál a kiejtés és a dialektus jelentik az akadályt. Aki igazán jó beszélgetéseket akar folyatatni kénytelen tanulni…

 

[☾♔TALAYEH_A♔☽]

Az emlékezetnek szüksége van a nyelvre
A legelső iskolanapra a legtöbb ember emlékezik. Viszont azt, hogy mi volt azelőtt legtöbbször nem tudják. Életünk első éveiről alig vannak emlékeink. Miért van ez így? Miért nem emlékszünk arra, hogy csecsemőként min mentünk keresztül? Az okot a fejlődésünkben kell keresni. A beszéd és az emlékezet körülbelül egy időben fejlődnek ki. Annak érdekében, hogy az ember emlékezzen valamire, nyelvre van szüksége. Ez azt jelenti, hogy rendelkeznie kell szavakkal arra vonatkozóan amit átélt. Kutatók különböző vizsgálatokat folytattak gyerekeken. Eközben érdekes felfedezésre jutottak. Amint a gyerekek megtanulnak beszélni, mindent elfelejtenek az azt megelőző időből. A beszéd kezdete tehát az emlékezet kezdete is. Az első három életévükben a gyerekek nagyon sokat tanulnak. Minden nap új dolgokat élnek meg. Szintén ebben a korban szereznek fontos tapasztalatokat. Mégis mindez elvész. Pszichológusok ezt a jelenséget gyermekkori amnéziának nevezik. Csak azokra a dolgokra emlékeznek a gyerekek amelyeket meg tudnak nevezni. Személyes élményeket az önéletrajzi memória őriz meg. Úgy működik mint egy napló. Benne tárolódik mindaz, ami az életünk folyamán fontos. Így formálja a személyiségünket is. A fejlődése viszont az anyanyelvünk elsajátításától függ. És csak a nyelvünk segítségével vagyunk képesek az emlékezetünket aktiválni. Azok a dolgok, amelyeket csecsemőként megélünk, természetesen nem tűnnek el teljesen. Valahol el vannak mentve az agyunkban. De nem tudjuk ezeket igazából lehívni - nagy kár, nem?

 

[☾♔TALAYEH_A♔☽]

Titkos nyelvek
A nyelvek segítségével szeretnénk elmondani másoknak, hogy mit gondolunk és mit érzünk. A megértés a nyelv egyik legfontosabb feladata. Van olyan, hogy az ember nem szeretné, hogy mások megértsék. Ilyenkor titkos nyelveket találnak ki. A titkos nyelvek évezredek óta izgalomban tartják az embereket. Julius Cézárnak például saját titkos nyelve volt. Titkosított üzeneteket küldött birodalma összes szegletébe. Ellenségei nem tudták a rejtjelezett üzeneteket elolvasni. A titkos nyelvek védett kommunikációs formák. A titkos nyelvekkel megkülönböztetjük magunkat másoktól. Megmutatjuk, hogy egy exkluzív csoporthoz tartozunk. Annak, hogy miért használunk titkos nyelveket, különböző okai vannak. A szerelmesek folyamatosan titkosított leveleket küldenek egymásnak. Bizonyos szakcsoportok is mindig titkos nyelven beszéltek. Léteznek nyelvek varázslók, tolvajok és kereskedők számára. A legtöbbször azonban politikai céllal használják a titkos nyelveket. Majdnem minden háborúban kifejlesztenek titkos nyelveket. A katonaságnak és a titkosszolgálatoknak saját szakemberei vannak a titkos nyelvekre. A kódolás tudománya a kriptográfia. A modern kódok bonyolult matematikai képletekre alapszanak. Ezeket nagyon nehezen lehet csak megfejteni. Titkos nyelvek nélkül életünk elképzelhetetlen lenne. Manapság már mindenhol titkosított adatokkal dolgoznak. Bankkártyaszámok és e-mailek - minden kódokkal működik. Különösen gyerekek számára izgalmas a titkos nyelv. Imádnak egymás között titkos üzeneteket cserélni. A gyerekek fejlődése szempontjából hasznosak is a titkos nyelvek… Fejlesztik a kreativitást és a nyelvérzéket!

 

[☾♔TALAYEH_A♔☽]

Hosszú szavak, rövid szavak
Egy szónak a hossza annak információtartalmától függ. Ezt egy amerikai kutatás mutatta ki. A kutatók tíz európai ország szavait vizsgálták meg. Ezt egy számítógép segítségével tették meg. A számítógép egy program segítségével megvizsgálta a különböző szavakat. Egy képlettel kiszámolta a szavak információ tartalmát. Az eredmény egyértelmű volt. Minél rövidebb egy szó, annál kevesebb információt tartalmaz. Érdekes még, hogy rövidebb szavakat gyakrabban használunk mint hosszúakat. Ennek az egyik oka a nyelv hatékonysága lehet. Amikor beszélünk, a lényegre törekszünk. Emiatt azok a szavak, amelyek kevés információt tartalmaznak, nem szabad hogy hosszúak legyenek. Ez biztosítja, hogy nem pazarolunk el túl sok időt haszontalan dolgokra. A hosszúság és a tartalom összefüggésének még egy előnye van. Bebiztosítja, hogy az információtartalom mindig ugyanaz maradjon. Ez annyit jelent, hogy egy bizonyos idő alatt mindig ugyanannyit mondunk. Például kevés hosszú szót mondunk ki. Vagy sok rövid szót. Mindegy melyik változat mellet döntünk: Az információ tartalom mindig ugyanaz. Beszédünk ezáltal egységes ritmust kap. Ez a hallgatók számára megkönnyíti az odafigyelést. Nem lenne jó, ha az információ mennyisége mindig változna. Hallgatóink nem tudnának megfelelően odafigyelni arra amit mondunk. Emiatt nehezebb lenne az érthetőség. Az, aki azt szeretné hogy minél jobban megértsék, használjon rövidebb szavakat. Ugyanis a rövid szavakat jobban megértik mint a hosszúakat. Ezért mindig tartsuk magunkat ahhoz hogy: Keep is short and simple! Röviden:KISS!

 

[☾♔TALAYEH_A♔☽]

Az őseink nyelve
A modern nyelveket a nyelvészek képesek elemezni. Ehhez különböző módszereket használnak. De hogyan beszéltek évezredekkel ezelőtt az emberek? Erre a kérdésre megtalálni a választ már sokkal nehezebb. Ennek ellenére ez régóta foglalkoztatja a tudósokat. Szeretnék kideríteni, hogyan beszéltek régebben az emberek. Ezért megpróbálják a régi nyelvi formákat rekonstruálni. Amerikai tudósok izgalmas felfedezésre jutottak. Több mint 2000 nyelvet vizsgáltak meg. Ezalatt leginkább a különböző nyelvek mondat felépítését vizsgálták. A kutatásuk eredménye nagyon érdekes volt. Körülbelül a nyelvek felének a felépítése A-T-I. Ez annyit jelent hogy alany, tárgy, ige. Több mint 700 nyelv követte ezt a szerkezetet. Körülbelül 160 nyelv a T-I-A szerkezet szerint működik. A I-T-A mintát mindössze 40 nyelv használja. 120 nyelv ezek keverékét használja. T-I-A és az T-A-I viszont lényegesen ritkább rendszerek. A megvizsgált nyelvek többsége tehát az A-T-I szerkezet szerint működik. Ide tartoznak például a perzsa, a japán és a török nyelvek. A legtöbb élő nyelv viszont az A-I-T mintát követi. Az indogermán nyelvcsaládban manapság ez a mondatfelépítés dominál. A kutatók úgy gondolják, hogy régen az A-T-I minta szerint beszéltek. Ez a rendszer minden nyelv alapja. Később azonban a nyelvek szétváltak egymástól. Hogy ez miért történt, azt nem tudjuk. A mondatfelépítés variálásának viszont meg kellett hogy legyen az oka. Ugyanis az evolúció során csak az marad fenn aminek megvannak az előnyei…

 

[☾♔TALAYEH_A♔☽]

Az érzelmek is különböző nyelveket beszélnek!
Világszerte sok különböző nyelvet beszélnek. Egy univerzális emberi nyelv nem létezik. De mi a helyzet a mimikánkkal? Univerzális az érzelmeink nyelve? Nem, itt is léteznek különbségek! Sokáig úgy gondolták, hogy az emberek érzéseiket egyformán fejezik ki. Úgy tartották, hogy a mimika nyelve általánosan érthető. Charles Darwin úgy gondolta, hogy az érzelmek az emberek számára életfontosságúak. Ezért muszáj őket minden egyes kultúrában ugyanúgy megérteni. Új kutatások viszont más eredményre jutnak. Megmutatták, hogy az érzelmek nyelvében is vannak különbségek. Ez annyit jelent, hogy a mimikánkra hatással van a kultúránk. Ezért az emberek világszerte különböző módon fejezik ki és értelmezik az érzéseket. A kutatók hat elsődleges érzelmi állapotot különböztetnek meg. Ezek az öröm, bánat, düh, undor, félelem és meglepődés. Az európaiaknak viszont más a mimikájuk mint az ázsiaiaknak. Mást is olvasnak ki ugyanabból az arckifejezésből. Ezt különböző kísérletek bizonyították. Ezek keretén belül egy számítógépen különböző arcokat mutattak a kísérleti alanyoknak. Le kellett írniuk, hogy mit látnak az arcokban. Annak, hogy különböző eredmények születtek, több oka is van. Így például egyes kultúrákban az érzelmek erősebben jutnak kifejezésre mint másokban. A mimika intenzitását ezért nem mindenhol értelmezik egyformán. Különböző kultúrából származó emberek emellett másra is figyelnek. Az ázsiaiak a szemekre összpontosítanak. Az európaiak és az amerikaiak viszont inkább a szájra. Egy arckifejezést viszont minden egyes kultúrában ugyanúgy megértik. Ez pedig egy kedves mosoly!