▓▓ Exkluzív akasztók ▓▓

[☾♔TALAYEH_A♔☽]

Létezik általános nyelvtan?
Amikor egy nyelvet tanulunk, megtanuljuk a nyelvtanát is. Gyerekeknél, akik az anyanyelvüket tanulják, ez automatikusan megtörténik. Nem veszik észre, hogy agyuk sok különböző szabályt megtanul. Mégis az elejétől kezdve helyesen tanulják meg az anyanyelvüket. Mivel sok nyelv létezik, sok nyelvtan is létezik. De létezik egy általános, univerzális nyelvtan? Ez a kérdés már régóta foglalkoztatja a tudósokat. Új kutatások választ adhatnak erre a kérdésre. Agykutatók ugyanis érdekes felfedezésre jutottak. Teszt alanyoknak nyelvtani szabályokat tanítottak. Ezek az alanyok nyelvet tanuló diákok voltak. Japán vagy olasz nyelvet tanultak. A nyelvtani szabályok fele kitaláció volt. A tesztalanyok viszont ezt nem tudták. A tanulás után a diákoknak mondatokat mutattak. El kellett dönteniük, hogy a mondatok helyesek-e vagy sem. A feladat megoldása közben vizsgálták az agyukat. Vagyis mérték az agyi tevékenységüket. Így meg tudták állapítani, hogy az agyuk hogyan reagál a mondatokra. És úgy néz ki, hogy az agyunk felismeri a nyelvtant! A nyelv feldolgozása közben az agy bizonyos részei aktívak. Ide tartozik a Broca terület is. A nagyagy bal agyféltekében található. Amikor a diákok a valós szabályokat vizsgálták, akkor ez a régió nagyon aktív volt. A kitalált szabályok esetében viszont lényegesen lecsökkent az aktivitás. Lehetséges tehát, hogy minden egyes nyelvtannak ugyanaz az alapja. Így az összes nyelv nyelvtana ugyanazokat az alapokat követné. És ezek az alapok már velünk születnek…

 

[☾♔TALAYEH_A♔☽]

Az anyanyelv mindig a legfontosabb nyelv marad
Az anyanyelvünk az első nyelv amit megtanulunk. Ez tudat alatt történik, tehát észre sem vesszük. A legtöbb embernek csak egy anyanyelve van. Az összes többi nyelvet idegen nyelvként tanulják. Természetesen léteznek olyan emberek, akik több nyelvvel nőnek fel. Ők azonban legtöbbször nem egyformán beszélik ezeket a nyelveket. Sokszor máshogyan is használják ezeket a nyelveket. Az egyiket például a munka közben használják. A másikat pedig otthon. Az, hogy milyen jól beszélünk egy nyelvet, különböző tényezőktől függ. Ha kis gyerekként tanuljuk meg, akkor legtöbbször nagyon jól beszéljük. Beszédközpontunk ezekben az életévekben a leghatékonyabb. Az is fontos még, hogy milyen gyakran beszélünk egy nyelvet. Minél többször használjuk, annál jobban beszéljük. Kutatók viszont úgy gondolják, hogy sose vagyunk képesek ugyanolyan jól beszélni két nyelvet. Az egyik nyelv mindig fontosabb lesz. Úgy tűnik a kutatások igazolják ezt az elméletet. Egy kutatás keretein belül különböző embereket vizsgáltak meg. A vizsgált alanyok egy része két nyelven beszélt folyékonyan. Az egyik a kínai volt, mint anyanyelv, a másik az angol. Az alanyok másik csoportja csak angolul beszélt. Az kísérleti alanyoknak egyszerű feladatokat kellett angol nyelven megfejteniük. Közben mérték az agyi aktivitásukat. És különbségek mutatkoztak a vizsgált alanyok agyi tevékenysége között. A többnyelvűeknél egy bizonyos terület kifejezetten aktív volt. Az egy nyelvet beszélőknél ez a régió nem mutatott semmiféle aktivitást. Mindkét csoport ugyanolyan jól és gyorsan oldotta meg a feladatokat. Mégis a kínaiak először mindent lefordítottak anyanyelvükre…

 

[☾♔TALAYEH_A♔☽]

Aki beszélni akar annak írnia is kell!
Idegen nyelveket megtanulni nem mindig egyszerű feladat. Az elején különösen a kiejtés okoz sokszor problémát a diákok számára. Sokan közülük nem mernek mondatokat kimondani az idegen nyelven. Túlságosan is félnek attól, hogy hibákat követnek el. Az ilyen diákok számára az írás jelenthet megoldást. Ugyanis aki helyesen akar beszélni, annak minél többet kell írnia! Az írás segít nekünk abban, hogy megszokjunk egy idegen nyelvet. Ennek több oka is van. Az írás másként működik mint a beszéd. Ez egy sokkal összetettebb folyamat. Írás közben többet gondolkodunk azon, hogy mely szavakat válasszuk. Ezáltal agyunk sokkal intenzívebben fogalakozik az új nyelvvel. Továbbá írás közben sokkal kiegyensúlyozottabbak vagyunk. Nincsen velünk senki aki válaszra várna. Így lassan elveszíthetjük félelmünket az új nyelvvel szemben. Az írás emellett a kreativitást is segíti. Szabadabban érezzük magunkat és inkább játszunk az új nyelvvel. Az írás több időt is biztosít nekünk mint a beszéd. És támogatja az emlékező képességünket is! Az írás legnagyobb előnye viszont a távolságtartó formája. Ez annyit jelent, hogy a írásunk eredményét pontosan látjuk. Mindent világosan magunk előtt látunk. Így hibáinkat magunk tudjuk javítani és eközben tanulunk is. Azt, hogy miket írunk az új nyelven tulajdonképpen teljesen mindegy. A fontos az, hogy rendszeresen fogalmazzunk egész mondatokat. Aki ezt gyakorolni akarja, kereshet magának egy külföldi levélbarátot. Aztán valamikor találkozhat vele személyesen is. Meg fogja látni: A beszéd most már sokkal könnyebben megy!

 

[☾♔TALAYEH_A♔☽]

A testünk reagál a beszédre
A beszéd az agyunkban kerül feldolgozásra. Amikor hallgatunk valakit vagy olvasunk, agyunk aktív. Ezt különböző módszerekkel mérni lehet. De nem csak agyunk reagál a beszéd által kiváltott ingerekre. Újabb kutatások kimutatták, hogy a beszéd testünket is aktivizálja. Testünk dolgozik, ha bizonyos szavakat olvas vagy hall. Ezek főleg olyan szavakra igaz, amelyek testi reakciókat írnak le. A mosolygás szó jó példa erre. Amikor ezt a szót olvassuk, nevetésért felelős izmaink megmozdulnak. A negatív szavaknak is van mérhető hatásuk. Erre egy jó példa a fájdalom szó. Testünk minimális fájdalmat érez amikor ezt a szót olvassuk. Azt lehet mondani, hogy utánozzunk azt amit olvasunk vagy hallunk. Minél képszerűbb egy nyelv annál jobban reagálunk rá. Egy pontos leírás erős reakciót vált ki. Ennek a kutatásnak az érdekében a test aktivitását mérték. A tesztalanyoknak különböző szavakat mutattak. Ezek pozitív és negatív szavak voltak. A tesztalanyok mimikája megváltozott a vizsgálat alatt. A száj és a homlok mozgásai variálódtak. Ez bizonyítja, hogy a nyelvünk erős hatással van ránk. A szavak többet jelentenek egyszerű kommunikációs eszköznél. Agyunk a beszédet testi beszéddé fordítja. Hogy ez pontosan hogyan történik, azt még nem derítették ki. A kutatás eredményeinek viszont lehetséges hogy következményei lesznek. Orvosok azt boncolgatják, hogy a betegeket hogyan tudják a legjobban kezelni. Ugyanis sok betegnek hosszú terápián kell keresztül mennie. És eközben sokat beszélnek az orvosokkal…

 

[☾♔TALAYEH_A♔☽]

A vak emberek hatékonyabban dolgozzák fel a beszédet
Azok az emberek akik nem képesek látni, jobban hallanak. Ezáltal könnyebben képesek a mindennapjaikban eligazodni. A vakok azonban a beszédet is jobban értik! Erre az eredményre jutott több tudományos kutatás. A kutatók szövegeket hallgattattak a tesztalanyokkal. Ezalatt a szövegek sebességét jelentősen megnövelték. Ennek ellenére a vak tesztalanyok képesek voltak megérteni a szövegeket. Viszont azok a tesztalanyok, akiknek nem volt gond a látásukkal, alig értették a szövegeket. Számukra a beszéd sebessége túl gyors volt. Egy másik kutatás hasonló eredményre jutott. Látó és vak tesztalanyok különböző mondatokat hallgattak meg. A mondatok egy részét manipulálták. Az utolsó szót kicserélték egy értelmetlen szóra. A tesztalanyoknak értékelniük kellett a mondatokat. El kellett dönteniük, hogy a mondatok értelmesek voltak-e van értelmetlenek. A feladat megoldása közben vizsgálták a tesztalanyok agyi tevékenységét. A kutatók bizonyos agyi hullámokat mértek. Ennek segítségével mérni tudták, hogy milyen gyorsan oldotta meg az agy a feladatokat. A vak alanyoknál egy bizonyos hullám nagyon gyorsan jelent meg. Ez a hullám jelezte, hogy egy mondatot megvizsgáltak. A látó alanyoknál ez a hullám sokkal később jelentkezett. Azt, hogy a vakok miért dolgozzák fel hatékonyabban a beszédet, még nem tudják. A kutatóknak viszont van egy elméletük. Úgy gondolják, hogy az agyuk egy bizonyos területet intenzívebben használ. Ez az a terület, mely a látással rendelkező embereknél a vizuális ingerekért felelős. A vakok ezt a területet nem használják a látáshoz. Tehát ez még "szabad" egyéb feladatokra. Ezért a vakok több kapacitással rendelkeznek a beszéd feldolgozására…

 

[☾♔TALAYEH_A♔☽]

Amit a szavak elmesélnek
Világszerte sok millió könyv létezik. Hogy mennyit írtak máig pontosan, nem tudjuk. Ezekben a könyvekben nagyon sok tudás van eltárolva. Ha mindegyiket el tudnánk olvasni, nagyon sokat tudnánk meg az életről. Könyveink ugyanis megmutatják nekünk hogyan változik világunk. Minden kornak megvannak a maga könyvei. Belőlük meg lehet tudni, hogy mi fontos az emberiségnek. Sajnos senki sem képes az összes könyvet elolvasni. A modern technika segítségével azonban meg lehet vizsgálni a könyveket. A digitalizálás által a könyveket adatként el lehet menteni. Ezután a tartalmat meg lehet vizsgálni. A nyelvészek így képeset megfigyelni, hogyan változott a nyelvünk. Még érdekesebb viszont a szavak gyakoriságát vizsgálni. Ezáltal fel lehet ismerni bizonyos dolgok fontosságát. Kutatók több mint 5 millió könyvet vizsgáltak meg. Ezek az elmúl öt évszázadból származó könyvek voltak. Összesen körülbelül 500 milliárd szót vizsgáltak. A szavak gyakorisága megmutatja, hogy régebben és ma hogyan éltek az emberek. A nyelvben ötletek és trendek tükröződnek. A férfiak szó például veszített jelentőségéből. Ma ritkábban használjuk mint régebben. Ezzel szemben viszont a nő szó jelentősége lényegesen megnőtt. Azt is lehet látni a szavakban, hogy mit eszünk szívesen. Az 50-es években a fagylalt szó volt nagyon fontos. Ezután a pizza és a tészta szó jött divatba. Az utóbbi években pedig a sushi szó dominál. Minden nyelvkedvelő számára van egy jó hír… Nyelvünk minden évben újabb szavakkal gazdagodik!

 

[☾♔TALAYEH_A♔☽]

Kreatív nyelv
A kreativitás manapság egy nagyon fontos tulajdonság. Mindenki kreatív akar lenni. A kreatív emberek ugyanis intelligensnek számítanak. A nyelvünknek is kreatívnak kell lennie. Régebben arra törekedtek, hogy minél helyesebben beszéljenek. Manapság már minél kreatívabban akarjuk kifejezni magunkat. A reklámok és az új médiák kiváló példák erre. Megmutatják, hogyan lehet a nyelvvel játszani. Körülbelül 50 éve egyre nagyobb jelentőséggel bír a kreativitás. Még a kutatók is foglalkoznak ezzel a jelenséggel. Pszichológusok, pedagógusok és filozófusok vizsgálják a kreatív folyamatokat. A kreativitást pedig úgy definiálják, mint az új létrahozására irányuló képességet. Egy kreatív szónok tehát új nyelvi formákat hoz létre. Ezek lehetnek szavak vagy akár nyelvtani struktúrák. A nyelvészek a kreatív beszédben ismerik fel, hogy hogyan alakul a nyelvünk. De nem minden ember érti meg az új nyelvi elemeket. A kreatív nyelv megértéséhez tudásra van szükségünk. Tudnunk kell, hogyan működik egy nyelv. Ismerni kell a világot, ahol a nyelvet használók élnek. Csak így tudjuk megérteni, hogy mit akarnak mondani. Egy példa erre a fiatalok nyelve. A gyerekek és a fiatalok folyton új kifejezéseket találnak ki. A felnőttek sokszor nem értik meg ezeket a szavakat. Léteznek már szótárak is, amelyek a fiatalok nyelvét értelmezik. De ezek sokszor már egy generáció alatt elévülnek! A kreatív beszédet viszont meg lehet tanulni. Szakemberek különböző tanfolyamokat kínálnak ilyen célból. A legfontosabb szabály mindig úgy szól: Használja saját belső hangját!

 

[☾♔TALAYEH_A♔☽]

Genetikai mutáció miatt vagyunk képesek beszélni
A világ összes élőlénye közül csak az ember képes beszélni. Ez különböztet meg minket az állatoktól és a növényektől. Természetesen az állatok és a növények is kommunikálnak egymással. De ők nem képesek összetett szótagok formálására. Miért is tud az ember beszélni? A beszédhez különböző szervi tulajdonságokkal kell rendelkezni. Ezek a testi tulajdonságok csak az embereknél találhatók meg. De nem feltétlenül szükségszerű, hogy az embernél ezek kialakultak. Az evolúció során semmi sem történik ok nélkül. Valamikor az ember elkezdett beszélni. Hogy ez pontosan mikor volt, nem tudjuk. Valaminek azonban történnie kellet, hogy az ember elkezdett beszélni. Kutatók úgy vélik, hogy ezért genetikai mutáció a felelős. Antropológusok különböző élőlények genomjait hasonlították össze egymással. Ismert, hogy egy bizonyos gén hatással van a beszédkészségre. Azoknál az embereknél, akiknél ez a gén sérült, nehézségeik akadnak a beszéddel. Nem képesek megfelelően kifejezni magukat és rosszabbul értik meg a szavakat. Ezt a gént az embernél, a majmoknál és az egereknél is megvizsgálták. Ezek az embernél és a csimpánznál nagyon hasonlóak. Csak két kis különbség mutatható ki. Ezek a különbségek viszont az agyban jelentkeznek. Más génekkel együtt befolyásolják az agyi aktivitást. Ezáltal az ember képes beszélni, a majom viszont nem. Az emberi beszéd titkát azonban ezzel még nem fejtették meg. Ugyanis a génmutáció önmagában még nem elég ahhoz, hogy beszélni tudjunk. Tudósok az emberi génváltozatot egerekbe ültették. De emiatt még nem tudtak beszélni… A sípolásuknak viszont más hangja volt!

 

[☾♔TALAYEH_A♔☽]

Kód csere
Egyre több ember kétnyelvűen nő fel. Több mint egy nyelven képesek beszélni. Sokan ezek közül az emberek közül gyakran váltogatják a nyelveket. Szituációtól függően döntik el, melyik nyelvet használják. A munka során például más nyelvet használnak, mint otthon. Így alkalmazkodnak a környezetükhöz. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy a nyelvet spontán váltsuk. Ezt a jelenséget code-switching-nek hívják. A code-switching alatt a nyelvet beszéd közben változtatjuk. Hogy erre miért van szükség, annak számos oka lehet. Sokszor nem találjuk meg a megfelelő szót az adott nyelven. Jobban tudjuk magunkat a másik nyelven kifejezni. Lehet az is, hogy jobban érezzünk magunkat a másik nyelvben. Ezt a nyelvet válasszuk ilyenkor személyes és privát dolgokra. Van amikor nem létezik az adott nyelven egy bizonyos szó. Ebben az esetben váltani kell a nyelvet. Vagy azért váltunk nyelvet hogy ne értsenek meg. A code-switching ilyenkor úgy működik mint egy titkos nyelv. Régebben kritizálták a nyelvek keverését. Úgy gondoltál, hogy egyik nyelvet sem ismeri megfelelően a használója. Manapság már másképpen tekintenek erre. A code-switching-et mint különleges nyelvi szakértelmet ismerik el. A code-switching közben hallgatni valakit nagyon érdekes lehet. Ugyanis ilyenkor sokszor nem csak a nyelvet változtatják meg. Egyéb kommunikációs elem is változik. Sokan egy másik nyelven gyorsabban,hangosabban, hangsúlyosabban beszélnek. Vagy hirtelen többet gesztikulálnak vagy több mimikát használnak. A code-switching tehát mindig egy kicsit a kultúra cseréje is…

 

[☾♔TALAYEH_A♔☽]

Gépi fordítások
Általában sok pénzt kell fizetniük azoknak, akik szövegeket kívánnak lefordítatni. A hivatásos tolmácsok és fordítók sokba kerülnek. Ennek ellenére egyre fontosabb lesz, hogy más nyelveket megértsünk. Ezt a problémát akarják informatikusok és számítógépes nyelvészek megoldani. Már régóta dolgoznak fordító programok kifejlesztésén. Ma már sok ilyen program létezik. A gépi fordításoknak azonban általában nem valami jó a minőségük. Azonban ebben nem a programok a hibásak! A nyelvek nagyon összetett szerkezetek. A számítógépek viszont egyszerű matematikai elveken alapulnak. Ezért nem képesek a nyelveket mindig helyesen feldolgozni. Egy fordító programnak teljesen meg kellene tanulnia a nyelvet. Ehhez a szakembereknek ezernyi szót és szabályt kellene megtanítani. Ez gyakorlatilag lehetetlen. Egyszerűbb, ha inkább számolni hagyjuk a számítógépet. Ezt nagyon jól tudja! Egy számítógép ki tudja számolni, mely kombinációk a gyakoriak. Felismeri például, melyek azok a szavak amelyek sokszor fordulnak elő egymás mellett. Ennek érdekében el kell látni őt megfelelő mennyiségű különböző nyelvű szöveggel. Így megtanulja, hogy egy bizonyos nyelvre mi a jellemző. Ez a statikus módszer javítani fogja a gépi fordításokat. Ennek ellenére a számítógép nem képes helyettesíteni az embert. Egy gép sem képes az emberi beszédközpontot utánozni. A fordítóknak és a tolmácsoknak tehát még hosszú ideig lesz munkájuk! Egyszerű szövegeket minden bizonnyal képes lesz egy számítógép a jövőben lefordítani. Zenét, verset és irodalmat viszont továbbra is elő embereknek kell fordítaniuk. Ezek az ember nyelvérzékétől függenek. És ez jól is van így…