▓▓ Exkluzív akasztók ▓▓

[☾♔TALAYEH_A♔☽]

A nyelvek tudománya
A nyelvekkel foglalkozó tudomány önmagában is egy nyelv. Szakmai vitákra használják. Tudományos publikációkban is használják. Régebben egységes tudományos nyelv létezett. Az európai térségben a tudomány nyelvét sokáig a latin határozta meg. Mára az angol lett a legjelentősebb nyelv a tudományban. A tudományos nyelvek szaknyelvek. Nagyon sok szakkifejezést tartalmaznak. A legfontosabb tulajdonságaik a szabványosítás és az egységesítés. Néhányan azt mondják a tudósok direkt érthetetlenül beszélnek. Ha valami bonyolultan hangzik, intelligensebbnek tűnik. A tudomány azonban az valósághoz igazodik. Ezért egy semleges nyelvet kell használnia. Retorikus elemek és homályos megfogalmazások számára nincs hely. Ennek ellenére létezik példa túlzottan bonyolult nyelvre. És úgy néz ki hogy a bonyolult nyelvek elbűvölik az embereket. Kutatások kimutatták, hogy a bonyolultabb nyelvekben jobban bízunk. A tesztalanyoknak egy kérdésre kellett válaszolniuk. Ehhez több lehetséges válasz közül kellett választaniuk. Némely válasz nagyon egyszerű volt, mások nagyon bonyolultan voltak megfogalmazva. A legtöbb tesztalany a bonyolult válaszok mellett döntött. Ezeknek azonban semmi értelme nem volt! A tesztalanyokat elvakította a nyelv. Annak ellenére, hogy a tartalom nevetséges volt, hatással volt rájuk a forma. A bonyolult írás azonban nem mindig művészet. Megtanulható az egyszerű tartalmak bonyolultan való kifejezése. A bonyolultakat viszont egyszerűen kifejezni már nem annyira egyszerű. Néha tehát az egyszerű az igazán bonyolult…

 

[☾♔TALAYEH_A♔☽]

Hogyan tanulnak meg helyesen beszélni a gyerekek
Amikor egy ember megszületik, kommunikálni kezd másokkal. A csecsemők sírnak ha szeretnének valamit. Pár hónaposan már képesek egyszerű szavakat kiejteni. Három szavas mondatokat körülbelül két évesen kezdenek el megfogalmazni. Azt, hogy mikor kezdenek el a gyerekek beszélni, nem lehet befolyásolni. Azt azonban igen, hogy milyen jól tanulják meg az anyanyelvüket! Ehhez azonban figyelembe kell venni néhány dolgot. Elsősorban az a fontos, hogy a tanuló gyerek mindig motivált legyen. Fel kell ismernie, hogy a beszéd által képes dolgokat elérni. A csecsemők egy mosolynak is örülnek mint pozitív visszajelzés. Nagyobb gyerekek a környezetükkel való dialógust keresik. A közelükben lévő emberek beszédéhez igazodnak. Ezért fontos a szülők és a nevelők nyelvi színvonala. Azt is meg kell tanulni a gyerekeknek, hogy a nyelvünk értékes! Eközben azonban jól kell hogy érezzék magukat. A felolvasás megmutatja a gyerekeknek, hogy mennyire izgalmas lehet a nyelv. A szülőknek továbbá lehetőleg minél többet kell foglalkozni a gyerekükkel. Ha egy gyerek sok új élményt szerez, beszélni is akar ezekről. A kétnyelvűen felnövő gyerekeknek szabályokra van szükségük. Tisztában kell lenniük azzal, hogy kivel milyen nyelven beszélhetnek. Így agyuk különbséget tud tenni a két nyelv között. Amikor a gyerekek elkezdenek iskolába járni, megváltozik a nyelvük. Megtanulnak egy új köznyelvet. Ilyenkor fontos, hogy a szülők odafigyeljenek arra, hogyan beszél a gyerekük. Kutatások kimutatták, hogy az első nyelv az agyat örökre formálja. Amit gyerekként megtanulunk, egy életen keresztül elkísér minket. Aki gyerekként helyesen megtanulja az anyanyelvét, később profitál belőle. Új dolgokat jobban és gyorsabban lesz képes majd megtanulni - és ez nem csak a nyelvekre igaz…

 

[☾♔TALAYEH_A♔☽]

Nyelveket legjobban külföldön lehet megtanulni!
A felnőttek már nem tanulnak meg egy nyelvet olyan könnyen mint a gyerekek. Az agyuk teljesen kifejlődött. Ezért nem tud már olyan könnyen új hálózatokat létrehozni. De felnőttként is lehetséges egy nyelvnek az kiváló elsajátítása! Ennek érdekében abba az országba kell utazni, ahol beszélik a nyelvet. Külföldön sokkal hatékonyabban lehet megtanulni egy idegen nyelvet. Ezt mindenki tudja, aki már volt külföldön nyelvet tanulni. A természetes környezetben sokkal gyorsabban tanulja meg az ember a nyelvet. Egy új kutatás egy érdekes eredményre jutott. Kiderítette, hogy egy új nyelvet külföldön máshogyan tanul meg az ember! Az agyunk az idegen nyelvet úgy képes feldolgozni mint az anyanyelvet. Kutatók már régóta úgy gondolják, hogy többféle tanulási folyamat létezik. Egy kísérlet során ez most beigazolódni látszik. Tesztalanyok egy csoportjának egy kitalált nyelvet kellett megtanulniuk. A csoport egy része hagyományos tanórákon vett részt. A csoport másik része egy színlelt külföldi helyzetben tanult. Ezeknek a tesztalanyoknak egy idegen környezetben kellett feltalálniuk magukat. Mindenki, akivel kapcsolatba kerültek, az idegen nyelvet beszélte. A csoport ezen tagjai tehát nem hagyományos diákok voltak. Egy ismeretlen közösség tagjai voltak. Így rá voltak kényszerítve, hogy gyorsan eligazodjanak az új nyelven. Egy idő után a csoportokat tesztelték. Mindkét csoport tagjai ugyanolyan jó eredményeket értek el. Az agyuk azonban az új nyelvet különféle képen dolgozta fel! Azok, akik "külföldön" tanultak, feltűnő agyi aktivitást mutattak. Az agyuk az idegen nyelvtant úgy dolgozta fel mint az saját anyanyelvüket. Ugyanazokat a folyamatokat lehetett felismerni, mint az anyanyelvűknél. A nyaralás nyelvtanulási szándékkal a legszebb és a leghatásosabb formája a tanulásnak!

 

[☾♔TALAYEH_A♔☽]

A nyelvtudomány története
A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…

 

[☾♔TALAYEH_A♔☽]

A negatív szavak nem fordítódnak le az anyanyelvre
Olvasás közben a többnyelvűek tudat alatt az anyanyelvükre fordítanak. Ez teljesen automatikusan történik, az olvasó észre sem veszi. Azt lehet mondani, agyunk úgy működik mint egy szinkrontolmács. De nem mindent fordít le! Egy kutatás kimutatta, hogy agyunk rendelkezik egy beépített szűrővel. Ez a szűrő dönti el, hogy mi kerül lefordításra. Úgy látszik ez a szűrő bizonyos szavakat mellőz. A negatív szavak nem kerülnek lefordításra. Kísérletükhöz a kutatók kínai anyanyelvű egyéneket választottak. Mindegyikük beszélte az angolt mint második nyelvet. A tesztalanyoknak több angol szót kellett értékelniük. Ezek a szavak különböző érzelmi tartalommal bírtak. Pozitív, negatív és semleges fogalmak voltak. Miközben a tesztalanyok a szavakat olvasták, megvizsgálták az agyi tevékenységüket. Ez azt jelenti, hogy a tudósok mérték az agyi aktivitásukat. Így képesek voltak megismerni, hogyan működik az agyuk. Szavak lefordításánál bizonyos hullámok keletkeznek. Ezek mutatják, hogy agyunk dolgozik. A negatív szavaknál a tesztalanyok nem mutattak ilyen irányú agyi aktivitást. Csak a pozitív és a semleges tartalommal bíró szavak kerültek lefordításra. Hogy ez miért van így, azt a kutatók még nem tudják. Elméletileg az agyunknak az összes szót ugyanúgy kellene értelmeznie. Lehetséges azonban, hogy ez a szűrő minden szót röviden megvizsgál. Még az idegen nyelv felolvasása alatt megvizsgálja azt. Ha egy szó negatív, az agy ide vonatkozó része blokkolásra kerül. Így nem tudja lehívni a szó anyanyelvi megfelelőjét. Az emberek nagyon érzékenyen tudnak reagálni szavakra. Talán agyunk meg akar védeni minket egy érzelmi sokktól…

 

[☾♔TALAYEH_A♔☽]

Az afrikai nyelvek
Afrikában nagyon sok különböző nyelven beszélnek. Egyik kontinensen sincs annyi nyelv mint Afrikában. Az afrikai nyelvek sokszínűsége lenyűgöző. Úgy vélik, körülbelül 2000 afrikai nyelv létezik. Ezek a nyelvek azonban nem mind hasonlítanak egymásra! Sőt, épp ellenkezőleg - sokszor egészen különbözőek! Az afrikai nyelvek négy nyelvcsaládhoz tartoznak. Némely afrikai nyelv világviszonylatban egyedülálló jellegzetességgel rendelkezik. Léteznek például olyan hangok, melyeket külföldiek nem képesen kiejteni. Az országhatárok Afrikában nem mindig azonosan a nyelvi határokkal. Némely területen nagyon sok nyelvet beszélnek. Tanzániában például mind a négy nyelvcsaládból találunk nyelvet. Az afrikai nyelvek között kivételt képez az Afrikaans. Ez a nyelv a gyarmatosítás idején alakult ki. Akkoriban a különböző kontinensekről érkező emberek találkoztak egymással. Afrikából, Európából és Ázsiából jöttek. Ezáltal a találkozás által kialakult egy új nyelv. Afrikaans-ban számos nyelv hatásai megtalálhatóak. A holland nyelvvel van azonban a legszorosabb rokonságban. Manapság főleg Dél-Afrikában és Namíbiában beszélik ezt a nyelvet. A legkülönösebb afrikai nyelv a dobnyelv. Dobokkal elvileg mindenféle üzenetet át lehet adni. A nyelvek, amelyeket a dobok segítségével beszélnek, tonális nyelvek. A szavak és szótagok jelentése a hangok magasságától függ. Ez annyit jelent, hogy a hangokat a dobokkal kell utánozni. A doboló nyelvet Afrikában már a gyerekek is megértik. És nagyon hatékony nyelv… 12 kilométer távolságban is lehet hallani a dobolást!

 

[☾♔TALAYEH_A♔☽]

A kétnyelvűség javítja a hallást
Azoknak az embereknek, akik két nyelven beszélnek, jobb a hallásuk. Különböző hangokat jobban képesek egymástól megkülönböztetni. Erre az eredményre jutott egy amerikai kutatás. A kutatók több fiatalkorút vizsgáltak meg. A tesztalanyok egy része kétnyelvűen nőtt fel. Ezek a fiatalok angolul és spanyolul beszéltek. A csoport másik része csak angolul beszélt. A fiataloknak egy bizonyos szótagot kellett meghallgatniuk. Ez a "da" volt. Ez nem tartozott egyik nyelvhez sem. A szótagot fejhallgató segítségével játszották le a csoport tagjainak. Eközben elektródákkal mérték az agyi tevékenységüket. A teszt után a fiataloknak még egyszer meg kellett hallgatni a szótagot. Ekkor azonban egyéb zavaró hangok is hallhatóak voltak. Ezek különböző hangok voltak, melyek értelmetlen mondatoknak hangzottak. A kétnyelvűek nagyon erősen reagáltak a szótagra. Az agyuk erős aktivitást jelzett. Képesek voltak a szótagot zavaró zajokkal együtt és nélkülük is pontosan meghatározni. Az egy nyelven beszélő tesztalanyoknak ez nem sikerült. A hallásuk nem volt olyan jó mint a kétnyelvűen felnövő fiataloké. A kutatás eredménye meglepte a kutatókat. Eddig csak az volt ismert, hogy a zenészeknek van kifejezetten jó hallásuk. Úgy tűnik viszont, hogy a kétnyelvűség edzi a hallást. A kétnyelvűeknek folyamatosan különféle hangokkal kell szembenézniük. Ezáltal agyuknak új képességeket kell kialakítania. Megtanul pontos különbséget tenni a különböző nyelvi ingerek között. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a nyelvi ismeretek hogyan hatnak agyunkra. Lehet hogy a hallásunknak is jót tesz, ha később tanulunk meg nyelveket…

 

[☾♔TALAYEH_A♔☽]

Nagy betűk, nagy érzelmek
A reklámokban sok képet mutatnak. A képek különösen felkeltik érdeklődésünket. Hosszabb időn keresztül és intenzívebben figyeljük meg őket mint a betűket. Ezáltal jobban emlékezünk olyan reklámokra, amelyekben képeket látunk. A képek erős érzelmi reakciókat is kiváltanak. A képeket az agyunk nagyon gyorsan felismeri. Rögtön tudja, mit ábrázol a kép. A betűk másképpen működnek mint a képek. A betűk elvont jelek. Ezért agyunk lassabban reagál a betűkre. Először értelmeznie kell a szónak a jelentését. Azt lehet mondani, hogy az agy beszédközpontjának először le kell fordítania őket. De betűkkel is lehet érzelmeket előidézni. Ehhez csak nagyon nagyban kell ábrázolni a szöveget. Kutatások kimutatták, hogy a nagy betűknek nagy a hatásuk is. A nagy betűk nem csak szembetűnőbbek mint a kisbetűk. Erősebb érzelmi reakciót is váltanak ki. Ez a pozitív és a negatív érzelmekre is igaz. A dolgok mérete mindig is fontos volt az emberiség számára. Veszély esetén az embernek gyorsan kell reagálnia. És ha valami nagy, akkor az valószínűleg már nagyon közel van! Érthető tehát, hogy a nagy képek erős érzelmi reakciót váltanak ki. Kevésbé világos, hogy ez a nagy betűkre miért igaz. A betűk tulajdonképpen nem jelzések az agyunk számára. Mégis erősen aktivitást mutat, ha nagy betűket lát. A kutatók számára ez a felfedezés nagyon érdekes. Megmutatja ugyanis, hogy a betűk mennyire fontosak lettek számunkra. Agyunk megtanulta valahogyan, hogy az írásra reagáljon…

 

[☾♔TALAYEH_A♔☽]

Felejtés elleni tanácsok
A tanulás nem mindig egyszerű feladat. Akkor is lehet fárasztó, ha élvezi az ember. De ha valamit megtanulunk, akkor örülünk. Büszkék vagyunk magunkra és eredményeinkre. Sajnos azt amit egyszer megtanultunk, el is tudjuk felejteni. Különösen a nyelveknél jelent ez problémát. A legtöbben közülünk egy vagy több nyelvet tanulnak az iskolában. Az iskola befejeztével ez a tudás feledésbe merül. Alig beszéljük a nyelvet. A hétköznapok folyamán az anyanyelvünk dominál. Sok idegen nyelvet csak szabadság alatt használunk. De ha a tudást nem hívjuk le rendszeresen, feledésbe merül. Agyunknak edzésre van szüksége. Azt lehet mondani, úgy működik mint egy izom. Ezt az izmot mozgatni kell, különben elgyengül. Léteznek azonban módszerek a felejtés megakadályozására. A legfontosabb a megtanult anyag állandó ismétlése. Ezalatt állandó szokások alakulhatnak ki. Tervezhet az ember különböző kis feladatokat a hétköznapokra. Hétfőn például olvassunk egy könyvet az idegen nyelven. Szerdán hallgassunk meg egy külföldi rádióadást. Pénteken pedig írjunk a naplónkba az idegen nyelven. Ezzel a módszerrel váltunk az olvasás, a hallás és az írás között. Így a tudásunkat különböző módon aktiváljuk. Mindezen gyakorlatoknak nem kell sokáig tartaniuk, elég egy fél óra is. Fontosabb, hogy rendszeresen gyakoroljunk. Kutatások kimutatták, hogy az amit már egyszer megtanultunk, évtizedekig megmarad agyunkban. Tehát csak elő kell venni a megfelelő fiókból…

 

[☾♔TALAYEH_A♔☽]

A kínai nyelv
A kínait beszélik a legtöbben a világon. Azonban nincs olyan hogy egy kínai nyelv. Többféle kínai nyelv létezik. Mindegyikük a sino-tibeti nyelvcsaládhoz tartozik. Összesen körülbelül 1,3 milliárd ember beszél kínaiul. A legtöbbjük a Kínai Népköztársaság illetve Tajvan területén él. Sok kínai kisebbséggel rendelkező ország is létezik. A legnagyobb létszámmal az észak-kínai nyelvet beszélik. Ezt az egységesített nyelvet mandarinnak is hívják. A mandarin a Kínai Népköztársaság hivatalos nyelve. A többi kínai nyelvet sokszor csak dialektusként említik. Tajvanban és Szingapúrban is a mandarin nyelvet beszélik. A mandarin 850 millió ember anyanyelve. Azonban majdnem minden kínaiul beszélő megérti. A különböző dialektusokon beszélők ezért az egymás közötti kommunikációhoz használják. Minden kínai egy közös írást használ. A kínai írás 4000-5000 éves. Ezzel a kínai rendelkezik a legősibb irodalmi múlttal. Más ázsiai kultúrák is átvették a kínai írást. A kínai írásjelek bonyolultabbak mint az ábécé rendszere. A beszélt kínai azonban nem annyira bonyolult. A nyelvtant viszonylag hamar meg lehet tanulni. Ezért azok akik tanulják, gyorsan képesek sikereket elérni. És egyre többen szeretnének kínaiul megtanulni! Idegen nyelvként egyre nagyobb a jelentősége. Mindenhol kínálnak már kínai nyelv tanfolyamokat. Vegye a bátorságát! A kínai lesz a jövő nyelve…